Az AI már beköltözött az irodába. Csak nem mindenki tud róla – a Shadow AI jelensége

A vezetőség még az AI-stratégián gondolkodik. Az IT a megfelelő eszközöket keresi. A jogi osztály a kockázatokat mérlegeli. A munkavállalók pedig? Ők már használják. Sőt, van, aki a saját pénzéből fizet érte.

A mesterséges intelligencia nem várta meg a hivatalos bevezetést. Egyszerűen beköltözött az irodába.

A dolgozók gyorsabban alkalmazzák az AI-t, mint ahogy a szervezet szabályozni tudja. Ezt a jelenséget nevezzük Shadow AI-nak, amikor a munkatársak a vállalat tudta vagy jóváhagyása nélkül használnak AI-eszközöket.

De vajon miért teszik?

Mert gyorsabban szeretnének dolgozni? Mert nem kaptak megfelelő eszközöket? Mert a vállalati szabályozás nem tart lépést a technológiával? Vagy egyszerűen azért, mert fel sem merül bennük, hogy egy ártatlannak tűnő AI-használatnak is lehetnek kockázatai?

És itt kezdődik az igazán érdekes kérdés: a vállalati kultúra.

Mert itt nemcsak az a kérdés, hogy a munkavállaló betartja-e a szabályokat, hanem az is, hogy érti-e, miért fontosak, azonosul-e velük, és a vállalat megteremtette-e a betartásuk feltételeit.

A lojalitás vajon azt jelenti, hogy betartjuk a szabályokat akkor is, ha senki sem ellenőrzi? Vagy azt, hogy felelősen döntünk akkor is, amikor még nincsenek szabályok?

A kettő nem feltétlenül ugyanaz.

A vállalatok produktivitásnövekedést várnak az AI-tól, miközben sok esetben nem teremtik meg a biztonságos használat feltételeit. A munkavállalók pedig használják az eszközöket, de nem biztos, hogy valóban értik a működésüket, korlátaikat és kockázataikat. Ráadásul nem mindig könnyű bevallani, ha valamihez nem értünk.

Pedig attól, hogy valaki remekül promptol, még nem lesz AI-szakértő. Ahogy attól sem lesz egy vállalat AI-tudatos, hogy mindenki aláírt egy oktatási jelenléti ívet.

Az AI Act határidői változhatnak, de a vállalati felelősség nem tűnik el. Az AI-műveltség, az adatvédelem és az információbiztonság kérdéseivel ma is foglalkozni kell.

És talán érdemes lenne a szabályzatok mellett a bizalomról is beszélni. Mert ahol a munkavállaló fél elmondani, milyen eszközt használ, ott nemcsak technológiai, hanem szervezeti probléma is lehet.

„Egy vállalat AI-megfelelőségét nem az mutatja meg, hogy milyen csili-vili szabályzatot készített, hanem az, hogy mi történik a gyakorlatban, és mennyire tartják be az előírásokat.”

Mert miközben a vállalatok még azon dolgoznak, hogyan illesszék be az AI-t a működésükbe, az emberek már régen beillesztették a saját életükbe.

Ma már egy hétköznapi beszélgetésben is könnyen előbb kerül szóba a ChatGPT, a Gemini vagy valamelyik új AI-modell, mint az időjárás. Megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, ajánlgatjuk az eszközöket, és lelkesen meséljük, mire képesek.

Az AI tehát már beköltözött az irodába. Most már csak az a kérdés, hogy a vállalati kultúra is lépést tart-e vele, vagy még mindig a belépési engedélyét intézi.